SZT. SZÁVA (1175. KÖRÜL, RAS – 1236. TRNOVO)

Szt. Száva - a szerbek nemzeti szentje, s egyben a szerb iskolák védőszentje is. Stefan Nemanja nagyzsupán legkisebb fiaként (világi néven: Rastko Nemanjić) látta meg a napvilágot. Fiatalemberként a szerzetességet választotta. Édesapjával közösen alapították meg Athoszon a Hilandar-kolostort. (Száva a 4. keresztes háború korában élt - a Bizánci Birodalom pozíciói gyengék voltak a Balkánon.)Szt. Száva - a szerbek nemzeti szentje, s egyben a szerb iskolák védőszentje is. Stefan Nemanja nagyzsupán legkisebb fiaként (világi néven: Rastko Nemanjić) látta meg a napvilágot. Fiatalemberként a szerzetességet választotta. Édesapjával közösen alapították meg Athoszon a Hilandar-kolostort. (Száva a 4. keresztes háború korában élt - a Bizánci Birodalom pozíciói gyengék voltak a Balkánon.)

1219-ben Száva megszerezte a Szerb Pravoszláv Egyház számára az önállóságot (autokefalnost), s egyben annak első érseke lett. Kétszer is elzarándokolt a Szentföldre. Kibékítette trónharcot vívó testvéreit – megmentve ezzel az országot (Raška) a polgárháború borzalmaitól.

Száva nagyon művelt volt, pl. három szerzetesi szabályzatot (tipici) állított össze, megírta szentté avatott apja életrajzát (hagiografija), megszerkesztette az első szerb törvénykönyvet (Nomokanon).

Ereklyéit évszázadokon keresztül Mileševa-kolostorban őrizték – sírjánál csodás gyógyulások történtek. Az oszmán-törökök a 16. század végén égették el földi maradványait – így büntetve az egyik törökellenes szerb felkelést. Belgrádban – az ereklyék megsemmísítésének helyén - gyönyörű templom épült Szt. Száva emlékére.

A 18-19. század során halálа napja (január 27.) a szerb iskolák ünnepévé nyilváníttatott (Sveti Sava školska slava). Alakja a szerb népköltészetben egy utazó, népét oktató, igazságot osztó pogány szláv istenség alakjával azonosult. Szt. Száva élete és munkássága számos műalkotást, valamint tudományos művet inspirált.

[Ilusztráció: Szt. Száva ereklyéinek elégetése - a dunaszekcsői gör. kel. szerb templom faliképe.]