A Szerb Karácsony

A SZERB KARÁCSONY

A szerbek görögkeleti/pravoszláv vallású keresztények. A világi és az egyházi naptár között a XXI. században 13 nap az eltérés. A karácsonyi ünnepkör nov. 28 –jan. 27. tart. Napjainkban a városokban a népszokások módosultak, pl. a Badnjakot – tölgyfaágacska, kevés szalmával, vörös szalaggal átkötve – helyettesítik.

Az ünnep lényege: ”Megszületett a Krisztus! Valóban megszületett.” (Így köszöntik az emberek Karácsonykor egymást.) Megszületett a Megváltó, ki elveszi a világ bűneit, s örök életet ad haláluk után az embereknek – ha a keresztény tanítás szerint éltek. A sötétség legyőzetett, a téli napfordulóval a természet lassan újjáéled.

A Karácsony a gyerekek ünnepe is, őket ajándékozzák a szülők - mert ők a jövő!

(Kiejtés: a (á), s (sz), c (cs), z (zs).)

A karácsonyi böjt 6 hétig tart. Húst és tejterméket nem szabad enni. Többet kell imádkozni. Ám a hangsúly a jócselekedeteken van.

Detinci A karácsony előtti 3. vasárnapon van a Gyerekek napja.

Materice A karácsony előtti 2. vasárnapon van az Anyák napja.

Oci A karácsony előtti 1. vasárnapon van az Apák napja.

E napok a „családi kötelék” napjai. Pl. A gyerekek vörös fonallal megkötik az édesanyjuk kezét, ki ajándékkal váltja meg magát.

Badnji dan Karácsony előtti egy nappal van a Bővednap, melyhez sok népszokás kapcsolódik. Pl. Régen, a falvakban a családfő virradat előtt kiment az erdőbe s kivágott egy tölgyfácskát, vagy cserfácskát; amit majd napnyugtakor visz be a házba, s a családi tűzhelyen ünnepélyesen eléget – eza Badnjak. A szobába ahol a család a böjtös ünnepi vacsorát fogyasztja (babételek, hal, tésztafélék, aszalt gyümölcsök) slama/szalma lett szétszórva. – E jelképes cselekedetekben a pogány szláv hiedelmek keresztényesedett formában élnek tovább.

Bozic A Karácsony három napig tart: jan. 7-8-9. A Liturgia/Istentisztelet hajnal előtt ill. délelőtt van. Az ünnepi ebéd egyik elmaradhatatlan fogása a sült malac; valamint a Cesnica (kenyérpogácsa), melybe fémpénzt sütnek – az a családtag ki ezt megtalálja szerencsés lesz a következő évben. Polazajnik – az első karácsonyi látogató, ki miután megpiszkált tüzet, s gazdagságot kívánt a családnak, a ház asszonyától ajándékot kap.

Szerb újév Az emberek először szilvesztereznek, majd éjfélkor elhangzanak a a jókívánságok. Másnap délelőtt (jan. 14.) liturgiára mennek a templomba. Az ünnepi ebéd a Vasilica sütemény elfogyasztásával zárul, melynek ugyyanaz a szerepe, mint Karácsonykor a Cesnicának.

Vízkereszt (jan. 18-19-20) szintén háromnapos ünnep. Az első nap szigorú böjt – tisztelgés Kersztelő Szt. János emléke előtt. Másnap a liturgián a hívők egy üvegecke szenteltvizet kapnak. Hagyomány, hogy a püspök egy keresztet dob a folyó vizébe (pl. Duna), mit vállalkozó szellemű fiatalemberek mentenek ki. ) Harmadnap a parókus az otthonokat szenteli.

Szt. Száva napja (jan. 27. –tanítási szünet kulturális rendezvényekkel.) Rastko Nemanjic hercegnek született majd rendkívül művelt s világot látott szerzetes, végül érsek lett. Kolostorokat alapított, törvényeket hozott, önállósította a szerb egyházat (1219-ben). Az oszmán-törökök égették el az ereklyéit. Ő a szerb iskolák védőszentje. Ez az ünnep zárja a karácsonyi ünnepkört.

A karácsonyi ikon rövid értelmezése: Középütt a barlanglistában az Istenszülő a kisded Jézussal, mellettük egy borjú, felettük a Betlehemi csillag. Az égen az Angyalok kara. Egyikük a Pásztort értesíti a nagy eseményről(jobb oldalt). A Háromkirályok – kik az emberiséget képviselik – hódolatukat s ajándékaikat hozzák (bal oldalt). Józsefet, az Ördög egy púpos férfi képében kísérti. A felirat az ünnepet nevezi meg (fent). Hilandar kolostor, XVII. századi freskó.