A MAGYARORSZÁGI SZERBEK KARÁCSONYI NÉPSZOKÁSAI 1.

A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó szerb népszokások:

Az ortodox szerbek hathetes böjttel (november.28-január 6.-ig) készülnek Jézus születésének ünnepére. A több napos illetve az egy napos böjt alatt semmilyen állati eredetű ételt nem fogyasztanak. A „szigorú” böjti napokon még olajon sem főznek, csak vízben készítik el ételeiket. Halat is csak a „piros betűs” azaz nagy ünnepeken fogyasztanak.

Ilyen ünnep a karácsonyi böjt idején december 4. Szűz Máriához kötődő ünnep és

Szt. Miklós napja december 19-én.

A hívők a böjti megtisztulást a szent áldozással fejezik be. Az áldozás borral és megszentelt kenyérrel történik. Az fiatal asszonyok a karácsonyi böjt első, szigorú böjti hetében, dec. 4-én áldoztak.

Szerbiában és a diaszpórában is a legtöbb szerb család Szt. Miklós napján tartja védőszentjének ünnepét. Sok szerb ortodox templom is Szt. Miklóst választották patrónusának, Magyarországon például Baján, Dunapentelén, Győrben, Egerben, Lóréven, Szegeden és Dunaszekcsőn.

Szt. Barbara napján, december 18-án kell a búzát tálban vagy cserépben elvetni, hogy karácsonyra a zöld búza az ünnepi asztalt díszíthesse. Az ünnepi hangulatot és melegséget árasztó mécsest is majd a kikelt búzában szokták elhelyezni. Kevesen tudják, hogy Szt. Barbara homlokcsontjának egy darabja, azaz ereklyéje a Grábóci szerb kolostorban található.