ÖT KÉPBEN A BÁTASZÉKI SZERBEKRŐL
A Budai Szerb Ortodox Egyházmegye szentendrei levéltárában a bátaszéki szerbekről kevés dokumentumot őriznek: A-fond: 1846-1933 – 2 könyv, 1 doboz.
Bátaszék filiája Alsónána – sajnos - nem adott át levéltári anyagot a szentendrei szerb levéltárba. Viszont a szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum állandó kiállításán megtekinthető az alsónánai Jézus Krisztus-ikon.
(1. illusztráció) Ismeretlen ikonfestő, 1760 körül, fára, temperával 67 x 95,5 cm méretű barokk stílusú ikont festett a falu egykori szerb templomának ikonosztázionja számára. Krisztus gazdagon díszített trónuson ül, térdén nyitott könyvvel, jobbjával áldást oszt, baljában a világmindenség uralkodójaként a világgömböt tartja.
(2. illusztráció) A bátaszéki szerb templom fekete-fehér fényképe. A pravoszláv templomoknál keletelés van (az oltár kötelezően kelet felé néz). A képen a templom nyugati és déli homlokzata látható. A harangtornyot valószínűleg később építették a templomhajóhoz, mert tömbje kiemelkedik a falsíkból. A barokk stílus a toronysisakon látható. A déli kapu előtt, mely a férfiak bejárataként szolgált - egy férfi áll. (A nők és a gyerekek a nyugati kapun keresztül léphettek a templomba.) A képen a déli oldal két ablaka is látható. (A templom ötablakos lehetett: 2-2 ablak a déli és az északi oldalon, valamint 1 ablak keleten az oltár megvilágítására. Tehát egy kisebb méretű templomról beszélünk.) A harangtorony előtt fából vagy kőből készült kereszt áll, melyet egy ikon díszít. A templomkertben fiatal fák láthatók – a felvétel idején tavasz vagy nyár lehetett.
A kép előterében egy papi személy sétál. A környező házak - lakóházak, a helyi parókia, vagy a hitfelekezeti iskola épületei?
(3. illusztráció) A.5.2. jelzet alatt a bátaszéki-bolmányi-borjádi dobozban magyar nyelvű dokumentum is található: Számla az iskolai kőművesmunkáról. A dátum alapján valószínűsíthető, hogy a húsvéti szünetben került felújításra a helyi görögkeleti szerb népiskola egy(ik) tanterme. A kőműves a tanterem javításáért, meszeléséért 10 Korona fizetséget kapott a Bátaszéki Görögkeleti Szerb Hitközségtől. A mester családneve (Kolbert) német származására utal. Érdekes, hogy korszakunk utolsó tanévéből (1917/1918.) való a számla. (Már nem a boldog békeidőkben, hanem a Nagy Háború idején járunk; szerencsére nem a harcmezőn, hanem a hátországban.)
(4. illusztráció) Egyházközségi jegyzőkönyvet érvényesítő pecsét. (Az idők során valószínűleg több pecséttel is rendelkezett az egyházközség.) A pecsét körirata szerb nyelvű és cirill betűs: * ПРАВ. СРПСКА ЦРКВ. ОПШТИНА У БАТОСЕКУ 1900* (BÁTASZÉKI GÖRÖGKELETI SZERB EGYHÁZKÖZSÉG 1900). A pecsét közepén a templom búcsúját látjuk: Szt. György nagyvértanút. Ám nem a tavaszi (ápr./máj. havi) ábrázolást: lovaskatona, ki lándzsával megöli a sárkányt, hanem az őszi (nov. havi) ábrázolást: álló fiatal katona oreollal (dícsfénnyel) a feje körül, jobb kezében zászlós lándzsát tart, baljában – szerintem – pálmaágat (rajska grančica – a mennybéli kertekből egy ágacskát). Feltehető a kérdés: Szt. György melyik ünnepét ünnepelte a bátaszéki szerbség? A válasz az írásos kútfőkben keresendő.
(5. illusztráció) Jeremija Mađarević (Bátaszék, 1822 – Szentendre, 1896; 74 évet élt) budai szerb püspök fényképe. Édesapja Roman Madžarević bátaszéki parókus volt. (A szerbeknél is megtörtént a nyelvújítás, ahogy azt a családnevek helyesírása is mutatja.) Hitfelekezeti iskolába Bátaszéken járt, majd gimnáziumi tanulmányait Mohácson, Baján végezte. Kecskeméten filozóziát hallgatott. A pravoszláv papneveldét Karlóczán végezte. Pappá szentelése előtt (a szokásokhoz híven) megnősült. Egyik fia orvosként dolgozott Budapest székesfővárosban. Az évek során emelkedett a ranglétrán: Mohácsi esperes (prota), majd a budai esperesség adminisztrátora,. valamint a szerb iskolák egyházi tanfelügyelője lett. Megözvegyülve, idős korában lépett a szerzetességbe. Püspökké való kinevezése előtt a grábóci szerb kolostor arhimandritájává neveztetett ki. A hívek bizakodva tekintettek pontifikátusa elé. Igaz, főpapként egy kerek esztendő sem adatott neki. A Marjanović által szerkesztett Šematizam ... c. fontos könyv - egyházi statisztika a Budai Görögkeleti Szerb Püspökség kondícióiról - megvalósulása Mađarević püspöknek köszönhető. A bátaszéki születésű főpap földi maradványai Szentendrén a Székesegyházban (Saborna crkva) nyugszanak.
A fekete-fehér fénykép - a még egészséges - Mađarević püspököt látjuk. Fején kamilavka (pravoszláv barársüveg); mantijat (reverenda) hord, nyakában mellkereszt függ. A fotó a szentendrei szerb levéltár gyűjteményéből való.
Ezen írás szerzőjének van köze e Tolna megyei városkához. Gimnáziumi évei, érettségije, tanári szakmai gyakorlatának esztendei Bátaszékhez kötik. Relatíve kevés bátaszéki szerb dokumentum őrződött még. A századfordulón (kerekítve) 400 szerb nemzetiségű és görögkeleti vallású szerb élt a Bátaszéken és Alsónánán. Tanévenként – csökkenő tendenciát mutatva - átlagosan 40 gyerek járt a két helyi szerb hitfelekezeti iskolába. Az összesített statisztikák együtt kezelik az anyaegyházközség és filiája adatait. A mohácsi esperesség szerb települései között e számadatok átlagosnak mondhatók. A bátaszéki szerb templom, mely Szt. György nagyvértanút ünnepelte – a 20. század hatodik évtizedében sajnos lebontatott. Az alsónánai pedig, melynek búcsúja az Istenszülő elszenderülése volt, eladatott, s napjainban római-katolikus templomként működik. Bátaszék város neve azonban Jeremija Mađarević budai görögkeleti szerb püspök révén (1896. febr-nov.) beiratott a szerb egyháztörténetbe.