KÉT DUALIZMUS KORI TÖRTÉNELEM TANKÖNYV, MELY A SZERB HITFELEKEZETI ISKOLÁK SZÁMÁRA ÍRÓDOTT

Történelemből, illetve a Polgári jogok és kötelességek c. tantárgyból két tankönyv kerül bemutatásra[1]. A tankönyv jelzete: E1468/K, Szentendréről, a Budai Ortodox Egyházmegye Könyvtárából való. Címlapján az alábbi adatok olvashatók:

A nem-magyar tannyelvű elemi népiskolák számára tankönyvül engedélyezve / nagymél. m. kir. Vallás- és közoktatásügyi Miniszter úrnak 1914. évi június / 6-án 74.825./914. sz. a kelt magas rendeletével / HAZAI TÖRTÉNELEM. / (Jellemrajzok- és korrajzokban) / A NEM-MAGYAR TANNYELVŰ ELEMI NÉPISKOLÁK / SZÁMÁRA / a 120 000 ex 1908. sz. miniszteri „Tanítástervnek” megfelelően / IRTA: / TERZIN GYÖRGY, / GÖR. KEL. SZERB FELEK. NÉPTANÍTÓ / Ára K 1 / NAGYKIKINDA 1912. / RADÁK JÁNOS KIADÁSA.

Az 52 oldalas tankönyv magyar nyelven íródott, a történelmi eseményeket rajzok, festmények és fényképek reprodukciói (45 db) elevenítik meg, pl. Szent István megkereszteltetése, Mátyás király szülőháza Kolozsvárott, Ő Felsége I. Ferenc József stb. A tanulók történelmi térben való tájékozódást térképek (3 db) segítik: Európa a honfoglalás korában, Magyarország Nagy Lajos király korában, Magyarország a bécsi béke korában, melyek Kogutowicz Manó munkái. (Az illusztrációk fekete-fehér technikában készültek. A korszakban az elemi népiskolák számára íródott könyvek között nem találkoztam színes technikával készültekkel.)

A tankönyv a magyar történelem legfontosabb eseményeit írja le röviden – a Honfoglalástól a Milléniumig. Tehát politikatörténetet ad. A történelemkönyv a két nemzeti énekkel zár. A Himnuszból és a Szózatból is az első két versszakot idézi. Az üzenet egyértelmű: a tanulókban a magyar haza szeretetét erősíteni.

A Tartalom(jegyzék) felsorolja a leckéket: 1. Árpád fejedelem és a vérszerződés / 2. Árpád elfoglalja mai hazánkat / 3. Lehel kürtje / 4. Szent István / 5. Szent László / 6. Könyves Kálmán / 7. II. Endre / 8. IV. Béla / 9. A morvamezei csata / 10. I. Nagy Lajos / 11. Hunyadi János / 12. Mátyás király, az igazságos / 13. A mohácsi csata / 14. Magyar hősök a török harcokban / 15. Bocskay István / 16. Bethlen Gábor / 17. II. Rákóczi Ferenc / 18. Pragmatika szankció / 19. Telepítések / 20. Mária Terézia / 21. Gróf Széchenyi István / 22. Kossuth Lajos / 23. Deák Ferenc / 24. Ferenc József és Erzsébet királyné / 25. Millénium / 26. Himnusz / 27. Szózat.

Minden lecke végén Vázlat van, mely kérdésekből áll. A válaszok a leckék szövegében találhatók. Pl. 19. Telepítések. (34-36.p) A lecke illusztációjaként Paja Jovanović híres festménye: A szerbek nagy bevándorlása Magyarországba. [A ’népi’, s nem a ’katonai’ változat.]

„Hazánk számos harcokat vívott a törökökkel. Ez sok vérbe, sok pénzbe került. Az ország elszegényedett, a lakósság meggyérült. A kormány más országokból hívott be lakosokat. Sok német, olasz és francia vándorolt be. Ekkor jött be igen sok szerb is. Legtöbb szerb jött be I. Lipót alatt Csarnojevity Arszen patriárcha alatt. A szerbek mindig jó katonák voltak. Ezért leginkább az ország határán kaptak földet, hogy ott a török ellen őrt álljanak. Ez volt a Határőrvidék (Granica). A granicsárok sok csatában védelmezték a királyt és a hazát. Békében a bevándorlók lecsapolták a mocsarakat, csatornázták a folyókat, jó utakat építettek. Így már volt nép s volt adó és katonaság is. // Vázlat: 1. Miért lett gyér hazánk lakóssága? 2. Hogyan segítettek ezen a királyok? 3. Hogyan jöttek be bevándorlók? 4. Mikor jött be legtöbb szerb? 5. Hol kaptak földet a szerbek? 6. Miért épen ott? 7. Békében mi volt az új lakosok dolga?”

A tankönyv tehát módszertanilag nagyon korszerű. Ugyanakkor nem írja, hogy mely évfolyamo(ko)n használandó. [Feltételezem, hogy ötödikben és hatodik osztályban. Egy évfolyamra ugyanis nagyon „bőséges” lenne a tananyag.] A tankönyvben sajnos vannak tárgyi tévedések is, pl. (9-10. p) István 1000. évi augusztus 15-én koronáztatta magát. [Helyesen: vagy 1000. karácsonyán, vagy 1001. január elsején. I. István király a hagyomány szerint az 1038. esztendő Nagyboldogasszony-ünnepén halt meg – mint azt pár sorral lejjebb írja is a tankönyv. A szerző valószínűleg elnézte a dátumokat.]

Mi „a szerb” a tankönyvben? Szinte semmi. A szerb elemi iskolások számára készült, de magyar nyelven íródott. A szerbek történetéből / magyarországi szerbek történetéből alig említ valamit – azt is csak a magyar történelem kontextusában, pl. 19. lecke.

Felmerül a kérdés: A dualizmuskori magyarországi szerb elemisták hol tanultak a szerbek történelméről? Ezekből a történelemkönyvekből nagyon keveset tudtak meg népük történelméből. A válasz: A hittan órán, valamint a templomban az istentiszteleten egy-egy ünnep kapcsán. Ám ez kevés volt. S nem is a világi történetet ismerték meg, hanem a történelmi események egyházi interpretálását. Abban pedig teljesen más szempontok érvényesülnek, pl. az 1389. évi koszovói/rigómezei csatában a mennyei királyság elérése a cél, s nem az evilági győzelem.

A tankönyv jelzete: E844/K, Szentendréről a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Könyvtárából való. A tankönyv kétnyelvű. Címlapján az alábbi adatok olvashatók[2]: KÉPEK / MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETÉBŐL / ÉS / ISMERETEK MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYÁBÓL / A SZERB ELEMI NÉPISKOLÁK SZÁMÁRA / ÖSSZEÁLLÍTOTTA: / DR. VESELIN ĐISALOVIĆ, / iskolai főtanfelügyelő / KARLÓCA / SZERB KOLOSTORI NYOMDA KIADVÁNYA / 1916. – 319[3].

A belső oldalon még egy fontos információ olvasható: „A gör. kel. szerb metropóliai egyházi és iskolai tanács 1916. évi 526./303. sz. határozatával engedélyezve.” Ez az információ egyes tankönyvekben szerepel, míg másokban nem. Megjegyzendő, hogy a VKM jóváhagyása is kikérettetett, mint azt fentebb már írtuk is.

E 64 oldalas kétnyelvű tankönyv rendelkezik tartalomjegyzékkel, ami „az esetek” több mind 50%-ában a korszak tankönyveinél nem jellemző. A szerb nyelvű szöveget a magyar nyelvű követi, mely után a leckékhez kérdések kapcsolódnak. Ám se több, se kevesebb mind ahány mondatot a fenti szöveg tartalmaz. Tehát a történelmi ismeretanyag, valamint az állampolgári ismeretek ezúttal is összekapcsoltatott a nyelv(ek) tanulásával. Mondhatjuk, hogy a magyar nyelvvel jobban, mint a szerbbel.

A tankönyv – magától értetődően - az elemi népiskolák utolsó két osztályában használtatott. Összesen 51 leckét tartalmaz. Azonban nincs benne se térképet, se képi illusztráció, csak a kívülről megtanulandó szöveget. [Az alábbiakban először idézzük a leckék kétnyelvű címét, valamint valamennyi kérdést. Ugyanis így képet kaphatunk a tananyagról. Nemzetiségi tankönyvről lévén szó, mégis a magyar hazához való tartozás tudatát erősítette a tananyag.] A magyar történet az uralkodók és a híres történelmi személyiségek munkásságára van felfűzve. Időben a honfoglalástól a dualista állam kialakulásáig terjed. A ’jelenkort’ a magyar alkotmánytan/az állampolgári jogok és kötelességek rész mutatja be. Ez a mostani tankönyvekben is így van, tehát itt egy korszerű módszertani megoldással találkozhatunk.

A szerb nyelvű szöveg mellett mi „szerb” még a tankönyvben? Történik pár utalás a közös magyar-szerb múltra. Pl. a törökellenes harcokra a középkor és a kora újkor századaiban; a betelepedése melyet a bécsi udvar a népességhiány pótlására szorgalmazott; míg az 1848/1849-es szabadságharc során az ellentétes oldalon való harcról a tankönyv csak a rend kedvéért ír.

Az utolsó lecke csak szerb nyelven szerepel - ami csúsztatás. Nem véletlenül, hiszen a sokat emlegetett szerb egyházi-iskolai autonómia és a szerb pénzalapok feletti önálló rendelkezési jog ekkor már vágyálom - ugyanis 1912 nyarától ez már többé nincs érvényben - mint azt a GÖRÖGKELETI SZERB NÉPISKOLÁK JOGVISZONYA c. fejezetben ismertettük.

A Nagy Háborúra, vagyis az első világháborúra, mely a könyv írásakor és megjelenésekor javában zajlott, nem történik direkt utalás. Csupán indirekt célzás - a hadkötelezettségi törvény (meg)taníttatása által.

Vukovics Cvéta

*

[1] A szentendrei szerb püspökségi könyvtár katalóguskönyve szerint a korszakban volt a szerb történelmet bemutató tankönyv - de sajnos elkeveredett (!).

[2] A címlap eredetiben: SLIKE / IZ / POVESTI UGARSKE / I / NAUKA O USTAVU UGARSKE / ZA SRP. NAR. OSNOVNE ŠKOLE / SASTAVIO: / DR: VESELIN ĐISALOVIĆ, / glavni školski referent / SREM. KARLOVCI / IZDANJE SRPSKE MANASTIRSKE ŠTAMPARIJE / 1916. - 319.

[3] E szám – szerintem – a kiadvány sorszámát jelenti.