TELEPÜLÉSEK ÉS BÚCSÚK
Az egyházi év (szept. 1. – aug. 31) logikája szerint csoportosítva a baranyai és tolnai szerb egyházközségek templomi búcsúi. A legnépszerűbbek: Szt. György és Szt. Demeter nagyvértanúk – három, ill. négy szerbek lakta település ünnepelte őket.
(A táblázat forrása: D. Ruvarac dualizmus kori statisztikája, készítette: Vukovics C.)
SZT. PARASZKEVA
Illocska, Majs
SZT. LUKÁCS
Liptód, Magyarbóly
SZT. DEMETER
Rácmecske, Ráctöttös, Sárok, Siklós
SZT. MIHÁLY ARKANGYAL
Nagybudmér, Rácgörcsöny
ISTENSZÜLŐ BEMUTATÁSA
Borjád
SZT. ISTVÁN DIAKÓNUS
Véménd
HÁROM JERARHOSZ
Lánycsók, Szigetvár
SZT. GYÖRGY
Bátaszék, Ivándárda, Somberek
SZT. MIKLÓS EREKLYÉINEK ÁTVITELE
Dunaszekcső
SZT. KONSTANTIN ÉS SZT. HELÉNA
Mohács (temetőkápolna)
MENNYBEMENETEL
Beremend
PÜNKÖSD
Medina, Mohács (templom)
KERESZTELŐ SZT. JÁNOS SZÜLETÉSE
Lippó
ISTENSZÜLŐ ELSZENDERÜLÉSE
Alsónána, Pécsvárad
A templom búcsúján a szent liturgiát végző parókus (ki helybeli, vagy adminisztrátor, vagy vendégpap volt) a kibővült gyülekezet előtt (ilyenkor más településekről is eljöttek a rokonok és a barátok) tartotta az ünnepi szónoklatot (svečana beseda), mely az ünnepet méltatta. Belépve a pravoszláv templomba az egyik ikontartó állványon (nalonj) állandóan a templom ünnepének ikonja látható, mit a keresztvetés után csókkal illetünk – ami úgymond a templomban a köszönést jelenti. (A másik nalonjon az aktuális ünnep ikonja cserélődött.) Az oltárteret a szentképfal (ikonostas) választotja el a soleatól, hol a kórus áll a kántorpad(ok)ban, melynek polcain a liturgikus könyvek sorakoztak. Az ikonosztázion északi diakónus ajtaja (severne đakonske dveri) mellett mindig a templom búcsújának ikonja látható. Ahogy a templomi zászlókon is megjelenik a búcsú ikonja, mely vagy Jézus Krisztushoz, vagy az Istenszülőhöz, vagy a szentekhez kapcsolódik. Vagyis a szerb közösség minden tagja többszörösen is találkozott a települése búcsújával. Íme, röviden a tudnivalók:
1. Szt. Paraszkéva[1]/Sv. Petka szerb származású női szent, aki a 11. században élt. Konstantinápoly környékén született. Fiatalon a jordániai sivatagba ment, ahol remeteségben élt – imátkozott, bőjtölt (tápláléka fű és víz voltak), elmélkedett (Istenről, küzdve a démonok kisértései ellen). Élete végén visszatért szülővárosába, Epivatba. Ereklyéi a századok során több balkáni fővárosban is őriztettek. (Napjainkban a romániai Jasiban láthatók.) Szerbiában, a kalamegdani (belgrádi vár) Ružica temploma őrzi Sv. Petka kézereklyécskéjét. E női szentben a pravoszláv vallás a csodatévő források védnökét tiszteli.
2. Szt. Lukács apostol és evangélista A Biblia Újszövötségi könyvei közül a Lukács evangélium mellett az Apostolok cselekedeteit is ő írta. Lukács Antiokhiában születetett. Foglalkozását tekintve filozófus, orvos és (ikon)festő volt. A hagyomány szerint arra az asztallapra festette az Istenszülőt a gyermek Jézussal, melyen a Szent Család étkezett. A beothiai Thebében (ma: Görögország), a Kr. u. 1. század során halt vértanuhalált.
3. Szt. Demeter nagyvértanu Maximianus császár idejében Thesszalonikiben volt a római hadsereg magas rangú katonatisztje. A keresztényüldözés során nyiltan megvallotta hitét az uralkodó előtt. Kr. u. 306-ban – lándzsáktól átszuratva - szenvedett vértanuhalált. Sírja felett hatalmas keresztény templom épült. Szt. Demeter a görög Thesszaloniki és az orosz Szibír városok védőszentje. (Szt. Demeter Szibéria védnöke is. Ugyanis Szibériát Oroszország 1581. október 16-án, Szt. Demeter nagyvértanu ünnepnapján kebelezte be.)
4. Szt. Mihály arkangyal zsinata Ez az ünnep a Kr. u. 4. században lett megállapítva. Az angyaloknak kilenc rendje van - közöttük teljes harmónia uralkodik: szeráfok, kerubok, trónok, uraságok, erők, hatalmak, elvek, arkangyalok, angyalok. Szent Mihály arkangyal a mennyei seregek vezéreként – a hagyomány szerint – legyőzte a Gonoszt. (A néphit szerint Szt. Mihály arkangyal veszi ki a haldokló testből az emberi lelket.)
5. Az Istenszülő bemutatása Mikor a Legszentebb Mária, betöltötte harmadik életévét, szülei Názáretből Jeruzsálembe kísérték, hogy a Templomban Isten szolgálatába adják. Tizenkettedik életévéig maradt, mikor is átadatott rokonának, az idős Józsefnek, hogy viselje gondját. (Az Athosz-hegyi Hilandar kolostor főtemploma Az Istenszülő bemutatása ünnepnek van szentelve. Hilandar 1198-tól napjainkig az egyik legfontosabb szerb kulturális központ.)
6. Szt. István arhidiakónus és első vértanu Szt. István zsidónak született - Péter apostolnak volt a rokona. István az első a hét diakónus közül, kiket az apostolok szenteltek fel. A zsidók – mivel hitt Krisztusban - Kr. u. 34-ben kövezték meg. Vértanúhalála a Szent Írásban (Ap. Csel. 6-7.) olvasható.
7. A három Szent Jerarkhosz ünnepe A jerarkhosz a keleti kereszténységben főpapot jelent. Esetünkben a kappadókiai egyházatyákat: Nagy Szt. Vazult, Nazianzoszi Szt. Gergelyt és Aranyszájú Szt. Jánost. Valamennyiüknek külön-külön is van ünnepnapja. Azonban a tisztelőik közötti viták miatt – melyikük nagyobb – a 11. század során vezették be Bizáncban ezt a közös ünnepnapot. (Görögországban nagy egyházi, nemzeti és iskolai ünnepnek számít.)
8. Szt. György nagyvértanu Szt. György Kappadókiában született - gazdag és istenfélő szülők családjában. Dioclectianus császár idején magasrangú katonai tisztséget töltött be a római hadseregben. Keresztény hite miatt kegyetlen kínzásoknak lett alávetve. A császár felesége, Alexandra - látva György hitét - felvette a kereszténységet. A hagyomány szerint mindketten Kr. u. 303-ban haltak vértanúhalált. (Szt. Györgyöt az ikonok sárkányölő lovagként ábrázolják. A sárkány a legyőzött pogányságot jelképezi.)
9. Szt. Miklós ereklyéinek átvitele Szt. Miklós ereklyéit 1087-ben menekítették ki – a szeldzsuk-török előretörés elöl - a Lykia tartománybeli Myra városából (ma: Törökország délnyugati része) a dél-itáliai Bariba, ahol ma is láthatók. A Szent az ajándékokat osztogató, szegényeket segítő, népszerű Mikulás. (A nyugati kereszténység Szt. Miklós decemberi ünnepnapját ünnepli.) Szt. Miklós Myra püspökeként Kr. u. 325-ben részt vett Niceaban az első egyetemes zsinaton, ahol kiállt – az ariánus eretnekség ellenében - a kereszténység igaz értelmezése mellett. A szerb egyházi történelem egy csodát is datál Szt. Miklós májusi ünnepnapjára. A megvakított Nemanjić-házi Stefan Dečanski király (1321-1331) – a ledenda szerint - Szt. Miklós közbenjárására e napon nyerte vissza szeme világát.
10. Szt. Konstantin és Szt. Heléna ünnepe Nagy Constantinus római császár Kr. u. 313-ban kiadott Milánói ediktumban engedélyezte a keresztények számára a szabad vallásgyakorlást - megszüntve ezzel a keresztényüldözést. A császár 330-ban megalapította Konstantinápolyt, melyet a szlávok Carigradnak (Császárváros) neveztek. Konstantin édesanyja Heléna augusta - Szentföldi zarándoklata során - Jeruzsálemben megtalálta Jézus krisztus kínhalálának helyét és a Szent Keresztet.
11. A Mennybemenetele A keresztény hit szerint Jézus Krisztusnak testestül való felemelkedése a mennybe. Ez az ünnep a Kr. u. 4. században lett megállapítva.
12. A Pünkösd A keresztény egyház születésnapja. A Szent Lélek lángok alakjában ereszkedett le az apostolokra - azt parancsva, hogy terjesszék a kereszténységet.
13. Keresztelő Szt. János születésnapja / Szt. Iván napja Előhírnök Szt. János hat hónappal előbb született, mint Jézus Krisztus. Szülei Zakariás és Erzsébet - ki az Istenszülő unokatestvére volt. János születését szintén Gábriel arkangyal jövendölte meg. Előhírnök János „a pusztába kiáltott szó” - Ő Jézus megkeresztelője. Mivel születésnapja a nyári napfordulóra esik a szerbek az ünnep előestjén a sárga színű buzérvirágból (Galium verum) koszorúkatt fonnak, mellyel épületeiket díszítik: a templomot, az iskolát s házaikat. A művészetben pl. a Deiziszben a férfiak imádságos képviselője az Isten színe előtt – a nőket az Istenszülő képviseli. (A pravoszláv templomokban az ikonosztázion csúcsán a Deizisz jelenete látható: a Megfeszített Krisztus keresztje tövében egy-egy emberi alak áll, jobb oldalt Kersztelő Szt. János, bal oldalt pedig az Istenszülő imátkozik.)
14. Az Istenszülő elszenderülése (A római-katolikus terminológiában: Nagyboldogasszony.) Földi élete 60. éve körül elhúnyt az Istenszülő (Bogorodica). Az Apostolok tisztességgel eltemették Őt szülei, Joakim és Anna sírjába. Három nap múlva – a hagyomány szerint Hitetlen Tamás késése miatt - az Apostolok felnyitották a sírt, de csak a Legszentebb Mária halotti leplét találták benne. Az Istenszülő teste felvitetett az égbe - Fiához, Krisztus Urunkhoz.
A legnagyobb egyházi ünnepeket piros betűvel jelöli az egyházi naptár. E jeles napok ünnepi főénekeit (troparion) ismerniük illett a hívőknek. Az iskolások az egyházi éneklés órán sajátították el a tropárionok szövegét és dallamát – a templomban a liturgián pedig énekelték is. Íme, Myrai Szt. Miklós tropárionjának magyar nyelvű fordítása:
„IGAZ HITVALLÓKÉNT ÉS A JÁMBORSÁG PÉLDÁJAKÉNT,
MUTATTATTÁL MEG AZ GYÜLEKEZET ELŐTT,
HIGGADSÁGODDAL FELMAGASZTALTATTÁL,
SZERÉNYSÉGEDDEL GAZDAGSÁGRA LELTÉL.
MIKLÓS FŐPAP ATYÁNK,
KÉRD KRISZTUS ISTENT,
MENTSE MEG LELKEINKET!.”
Vukovics Cvéta
*
[1] Nem tévesztendő össze az ókeresztény időkben élt, a Rómában a vértanúhalált halt Szt. Paraszkévával.