A DUNASZEKCSŐI SZERB ORTODOX EGYHÁZKÖZSÉG (Vukovics Cvéta)

A DUNASZEKCSŐI SZERB ORTODOX EGYHÁZKÖZSÉG (rövid, fényképes ismertető: C.V.­*templomgondnok, 2021.)

A jelenlegi dunaszekcsői szerb templomot (sorrendben a harmadikat) 1759-ben szentelték fel, míg a barokk stílusú harangtornyot 1795-ben építették hozzá. [A középső harang Pécsett öntetett, Peter von Weinpert műhelyében.] A templombelső kiképzése megfelel az ortodox kánonoknak.

Az 1706-os esztendőből megőrződött Čarnojević pátriárka antimenzionja (oltárkendője). Valamint egy tucatnyi cirill betűs, orosz-szláv nyelvű liturgikus könyv is, melyeket a 18. század első felében, Kijevben nyomtattak. A jelenlegi neoklasszicista ikonosztázion (szentképfal) 1908-ból való, s a pécsi Edvárd Kálmán kezemunkáját dicséri.

Templomunk Csodatévő (Műra-Lűkiai) Szt. Miklós ereklyéinek átvitelét ünnepli – a búcsú május 22-ére (május 9. a régi naptárban) esik. A 11. század végén, Alexiosz Komnénosz bizánci császár uralkodása alatt, a szeldzsuk-törökök inváziója elől menekítették ki a Lykia tartománybeli Myra városából (napjainkban: Törökország, Demre város) a Szent csodatévő ereklyéit Dél-Itáliába, Bari városába - ahol ma is őríztetnek.

Templomunk egy komplexum közepén található, mely magában foglalja az egykori parókia (paplak), valamint az egykori szerb hitfelekezeti iskola épületét - az egykori kertekkel egyetemben. Valamint Maksim Gavrilović, az utolsó Pécs-Mohács-[Duna]Szekcső-Sziget[vár] szerb egyházmegye utolsó (negyedik) püspökének sírkövét, ki 1732-ben településünkön hunyt el. [Az 1949. évi államosítás csak a templomépület körüli pár négyzetméternyi területet hagyta egyházközségünk tulajdonában.]

A Templomkertben látható III. Arsenije Čarnojević mellszobra (2006-ból). A hársfák és a 2014-ben felújított Kereszt szép példája a pogány és a keresztény hagyomány szimbiózisának. III Arsenije, a szerbek pátriárkája öt évet (1697-1702) töltött e festői szépségű Duna-parti, baranyai városkában. [Dunaszekcső az 1920-as évektől már csak község / falu.]

Az Úr 1700. esztendejében, Szekcsőn, egyházi-népi sabor (gyűlés) tartatott - melyen tíz szerb főpap is részt vett. E sabor-on Danilo Petrović-Njegoš-t (Njegoš: "A hegyek koszorúja" c. irodalmi mű főhősét) Cetinje-Montenegró püspökévé szentelték. Čarnojević pátriárka Szekcsőn kolostort szeretett volna emelni, gimnáziumot alapítani, s nyomdát nyitni. Azonban terveiből semmi sem valósult meg, mert I. Lipót császár új birtokot adományozott neki Dalj-ban.

A szekcsői szerbek Fogadalmi napja (Zavetni dan) Szt. Pantelejmon nagyvértanú ünnepe (augusztus 9./ július 27.) A jeles nap Sofronije Kirilović budai-temesvári szerb püspök javaslatára (1784-től), egy szerencsés kimenetelű tűzvész után állapíttatott meg. E művészetpártoló főpap, különben, Szekcső szülötte volt.

A Karlócai Metropólia statisztikai adatai szerint 1900-ban Szekcsőn 129 szerb ház volt. Melyből a 21. század elejére már csak 2 szerb ház maradt. "Rac-Mala" (szerb városnegyed) elnevezés arra emlékeztet, hogy korábban itt több száz szerb lakott, kik a 20. század harmadik évtizedében a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba (későbbi Jugoszlávia) optáltak.

Szekcső egyik dombján (a Püspökdombon) „haldoklik” a szerb temető. A mintegy hetven sírkő őrzi az egykori szekcsőiek (gazdák, mesteremberek, háziasszonyok, gyermekek, pár értelmiségi és a fiatalon elhunytak nevét). E családnevek (a szerb ábécé sorrendjében): Aparac, Banović, Bebić, Boljarić, Božučanin, Bugarić, Vuletić, Davidović, Desančić, Dimić, Đenić, Đukić, Jevremović, Jovanović, Kovačević, Kurtešan, Latinčić, Marić, Mijatović, Pandurović, Paranosić, Plavšić, Popović, Radivojević, Ratković, Rašić, Ristić, Subota, Toponarski, Tupenarac, Tucaković, Ćićić, Uvalić, Uglješić, Smrčak, Šmrčković. A szekcsői optánsok leszármazottai eljönnek a "kermez"-re (templom búcsújára).

Az egykori szekcsői szerb egyházi-iskolai község levéltárát Szentendrén, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Levéltárában őrzik [kutatható]. A fond az 1779-1944 közötti időszakból 85 könyvet és 6 doboznyi dokumentumot tartalmaz. Az anyakönyvek 1777 óta vezettetnek. A szekcsői szerb templom külseje a magyar állam támogatásával újult meg (2015-2018). Vannak problémák, s megoldásra váró feladatok ...

Fotók:

(Felső sor, balról jobbra) – Pecsét a templom patrónusának ikonjával; Templomunk a délkeleti oldalról (délután); Az ikonosztázion (déli napsütésben);

(Alsó sor, balról jobbra) – A Templomkert (északi oldal) a püspöki sírral, a pátriárka mellszobrával, a parókiával – vagyis az egykori pravoszláv szakrális és szerb történelmi térrel; Vasilije Ostojić által festett Sofronije Kirilović főpapi portréja; A szerb sírkert (egy része, késő délután).

Irodalom:

Динко Давидов: Споменици Будимске епархије. Београд, 1990;

Ljiljana Stošić: Serbian art 1690-1740. Belgrade, 2006; ­­

Vukoszávljev Zorán: Szerb ortodox templomépítészet Magyarországon. Budapest, 2013;

(*Vukovics Cvéta: A dunaszekcsői görögkeleti szerb temető. Dunaszekcső, 2015.)