„B’JEL VILINDAR NA SRED GORE SVETE“

In: Sv. Savo srpski prosvetitelj i učitelj u srpskim narodnim pesmama sa predgovorom i  životopisom. c. könyvecskét padlásunkon találtam egy ládikában, régi kiadványok és papírosok között. További könyvészeti adatok: Novi Sad-on (Újvidék) adatott ki, 1893. nyarán (Szt. Illés próféta napján). Tehát egy dualizmus kori, szerb nyelvű, cirill betűs könyvecskéről van szó, mely 12,5 cm x 17,5 cm, 44 oldalas, fekete-fehér – kissé viharvert – kiadvány.

A kiadó, M. Popović Testvérek Könyvkereskedése és Nyomdája, a komolyabbak közé tartozott a szakmában. Katalógusukban 1.300 népszerű, megfizethető könyvet, szentképet, történelmi képek reprodukcióit és egyéb nyomtatványokat hirdettek – reklámfogásként a vásárlóknak / előfizetőknek kis engedmény járt. Az említett kiadvány 15 fillérbe került. Röviden a tartalmáról: Szt. Száváról, a szerbek legnagyobb nemzeti szentjéről szól.

A címlapon Szt. Száva látható, ki egy épület előtt (mely templom, vagy iskola) áll, főpapi ornátusban, kamilavka-val a fején (szerzetesi fejfedő). Jobbjával áldást oszt, míg bal kezében Evangéliumos könyvet tart. Körülötte iskoláskorú fiúk láthatók stihar-okban (ministráns ruha), valamint világi öltözetben. Az előbbiek a főpap pásztorbotját, míg az utóbbiak a Szent írásai tartják. (Kritikai megjegyzés: A patriarhátusban a nők csak hallgatólagosan voltak jelen.)

A prózai részben rövid ismertetés olvasható a Szent életéről és munkásságáról. Szt. Száva testben (1170 körül – 1236) 66 évet élt. (Világi neve: Rastko Nemanjić, herceg a Nemanjida-dinasztiából, ki teljes szívvel a papi hivatást választotta. Legnagyobb tette: 1219-ben önállósította a Szerb Pravoszláv Egyházat.) Ereklyéit az oszmánok - megtorlásul egy szerb törökellenes felkelésért - 1595-ben égették el. Emlékét azonban nem sikerült eltörölni. Január 14-én (a régi naptár szerint), azaz január 27-én (az új naptár szerint) ünnepeljük Szt. Száva napját. (Ő - a mélyen vallásos, nagyon művelt, világot látott, bőkezű és nemeslelkű személyiség – lett a szerb iskolák védőszentje; a szerb nemzet lelki atyja.)

A prózai rész nem domborítja ki a Szent törvényalkotó tevékenységét. A könyvecske verses részében azonban Szt. Száva a keresztény tanítás szellemében ítélkező főpapként szerepel. (Életében kétszer is elzarándokolt a Szent Földre.) Itt is utazik, még az időben is; és neves 16. és 17. századi török méltóságok kérésére hoz ítéletet. (Érdekes, hogy a szerb népköltészet prózai „ága“ Szt. Szávát, egy utazó, népét tanító, pogány szláv istenséggel azonosítja.)